FÖLDÉPÍTÉS

Segédlet a Prehisztorikus Földépítmények Felderítéséhez

A prehistorikus földépítés formái

A régi magyar ember a teremtést ott folytatta, ahol a Teremtő Isten abbahagyta. A tájba csak annyira nyúlt bele, amennyire feltétlenül szükség volt. Takarékosan bánt mindennel, amit Istentől kapott, így a munkaerejével is. A földhöz nagy tisztelettel nyúlt, a Földanyát tisztelte benne. A Folytonszülőt, a Mindig Viselőst, akitől az életét kapta.
(Olvasd el a teljes szöveget ide kattintva!)

Reklámok

One response to “FÖLDÉPÍTÉS

  1. Tisztelt Tóth Úr!

    Olvastam a könyvét, nagyon értékesnek tartom. Ez egy újabb mozaikszem a magyarság valódi történelmének összerakásához.
    De ennél jelentősebbnek tartom azt a felismerését, hogy a jövőben a tájgazdálkodáshoz, mint a – mai szóhasználattal “környezetvédő” gazdálkodáshoz térjen vissza a társadalom.

    Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét a dunaújvárosi/dunapentelei löszalakulatokra.
    A régi Ófalunak nevezett részből felfelé haladva kétoldalt óriási töltés áll: jobbra a Castrumnak nevezett városrész, balra a Római körút lakótelep. Valaha ezen meredek domboldalakon, töltéseken 1 utcasor volt oldalt végig, és még egy másik e fölött rövidebb szakaszon, mint védelmi szint. A mai peremek szinte ugyanott vannak, ahol a hatvanas években, amikor ezekhez még nem nyúltak hozzá. A peremek alatt áthatolhatatlan rekettyések voltak. Az út egy Y elágazás öblébe fut, amely most lapos, de akkor védőbástyaként emelkedett ki. A Castrum szinte köralakú városrész a Technikum városrészben folytatódik, meredek peremes szélű völggyel határolva, aminek valaha a tetején és az alján is erős sövénykerítés volt rekettyével. Ez az ún. Kádár völgy, amely közel észak-déli irányú. Ennek majdnem a közepében teljesen merőlegesen (! ilyen kereszt alakú völgyet is ritkán látni) egy másik völgy fut, amelynek valaha szintén magas peremes széle volt beépítés előtt. Ezeket a fennsíkokat a másik oldalukról régi 6-os út melletti mély észak-déli völgy határolta.
    Keletről a dunaparti meredek löszfalak álltak, állnak a városban. A falu felé a Római várorészből egy meredek j alakú út vezet le, a Dunapartra egy kettős S alakú út vezet le.
    A város lakórészénél a valahai Vidámparknál egy kettős S alakú út vezet le meredek löszfalak között.
    A löszfalas megoldás folytatódik dél felé, és a Radar nevű részt egy szinte bástyaszerű képződmény zárja le.
    A papírgyár mögötti ipari terület nagyon átalakította a tájat, de Kisapostag felé szintén mély völgy található.

    Római kori neve Pentelének Intercisa a történészek szerint. De az 1870-es Magyar Honismereti könyvben a pentelei öregek emlékeztek (!) a régi névre, amely szerintük az Anamatia volt.

    A völgyekben valószínű víz folyt ősrégen is, mert mindkét völgyben patakok folytak a 60-70-es években, vagy talán ma is folyik.

    Továbbá figyelmébe ajánlom az erdélyi Csíkmenaságot, román nevén Armaseni-t. Itt dombrendszerek vannak, amelyek nagyon hasonló rendszert mutatnak. Az öregek szerint régen a falvak és az utak a dombtetőkön voltak, a domboldalt művelték, a dombvégekben fás erdő volt, – míg a völgyekben víz. A völgyeket lok-nak nevezik, mint a Gyimesben, vagy mint Skóciában a tavakat (pl. a legismertebb a Loch Ness: Ness tó).

    Javaslom, hogy honlapját ismertesse meg a hazai magyarság tartalmú lapokkal, és akkor valószínű a mérnök urak is ráéreznek a téma jelentőségére előbb-utóbb. Talán ebben is eljött az idő.

    Köszönöm a könyvét, és az oldalon található gondolatokat! Jó egészséget kívánok!
    Üdvözlettel:

    Sógor Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s