KI SZÜLETIK REGŐS ÉNEKBEN?

Tóth József

Ki születik Regős Énekben?

Regősénekeink titkai itt lappanganak közöttünk, és keresnek bennünket. Iskoláinkban nem tanítanak magyar kultúrát. Csak idegen maszlagot tanítanak, hátha kiesünk végre magyarságunkból. Most utóbb, az ének és tornaórák lettek drasztikusan csökkentve, pedig már a görögök is tudták 2500 éve, hogy a gyerekeknek csak zenét és testnevelést kell tanítani, mert ha a lelke és teste rendben van, felnőve bármit megtanulhat, amire hajlama ráviszi. Úgy tűnik, bennünket rabszolgának szán, ez a mai globalizáló hatalom. Gondolom nem várják, hogy ezt el is fogadjuk.

Így aztán az ember vallatja a régi hagyományokat, és időnként elképesztő dolgokat talál. E regőséneknek több változatával összefutottam az idők folyamán, utoljára Sárosi Bálint: Zenei Anyanyelvünk c. könyvében idézettel, Boczán Béla kobozról írt tanulmányában. Itt hozom hát a regőséneket, utóbb pedig némi tartalmi fejtegetést.

„Kelj föl, gazda, kelj föl

szállott Isten házadra

sorjával, seregével, szárnyas angyalával,

terített asztalával, tele poharával.

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem

Azt is megengedte nekünk az Úristen,

Hogy a miseoltár miasztalunk lehessen,

Misemondó ruha miabruszunk lehessen,

A szent kehely mipoharunk lehessen,

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem

Amott keletkezik az égen egy pázsit,

Abba legelészik csodafiú szarvas,

Csodafiú szarvasnak ezer ága-boga ezer misegyertya,

gyújtatlan gyúladjék, oltatlan aludjék,

Rőt örök, régi törvény, haj regö rejtem

Adjon az Úristen ennek a gazdának

Négy szép ökröt, két szép bérest

A nagyobbik béresnek arany ostornyelet

A kisebbik béresnek arany ekeszarvat

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem.”

Regősének karácsonykor szól, a fény születésekor. Ezer esztendővel rovásos írásbeliségünk és szittya kereszténységünk kiirtása után, népszájról, néprajzból még olvasható. A rejteki megfogalmazás megőrizte számunkra a valódi tartalmakat, ezer évig! Figyelemre méltó teljesítmény!

Vegyük sorjába, mi látszik.

„Kelj föl, gazda, kelj föl

szállott Isten házadra

sorjával, seregével, szárnyas angyalával,

terített asztalával, tele poharával.”

Tényleg így van, Istenben élünk, és Isten bennünk él, és az isteni gondviselés, különösen ünnepkor, bőségesen ellát bennünket mindennapi kenyerünkön felül is minden jóval. És mint a következő sorokból kiderül, ezt is megengedte nekünk a Jóisten!

A regősök vendégként érkeznek, ez pedig a hagyományban azt jelenti, hogy Jézus érkezett meg, az angyalaival. Számtalan mese őrzi ennek az emlékét.

„Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem

Azt is megengedte nekünk az Úristen.”

A „rőt ökörrel” azonban kell kezdenünk valamit, mert kilóg a szövegből. A magyar nyelv olyan, hogy egy kis csavarintással, teljesen más tartalmat adhatok a szónak, mondatnak. Példának hozom, hogy ha egy hős becézett keresztnevét, a Matyit, azzal hogy Mutyira változtatom, egy svindler keresztnevére változtatom.

Ha a szövegben betűket csereberélünk, értelmes jelentések adódnak. Például a „Rőt ökör, régi törvény” -ből Rótt örök régi törvény, vagy Rótt örök égi törvény lesz, ami már pontosan hordozza azt a titkos tartalmat, amit rejteni és regélni akarok!

A karácsonyi zsidó-keresztény ünnepből kilóg ugyan, mert az a vasárnapi miseelváráson kívül egyebet nem vár, de a fény karácsonyi megszületéséből már nem! És micsoda tartalom!

Lépjünk tovább négy sorral, és jusson eszünkbe, az Evangéliumból, a kenyér és bor misztériuma az Utolsó Vacsorán. Jézus testvérévé fogadja a tanítványokat. Befogadja a szent egységbe, a családba őket. A Szentáldozás! Az Úrvacsora! A Szent Vér misztériuma, amit a Szent Kehely hordoz, régies nevén, a Szent Grál.

„Azt is megengedte nekünk az Úristen,

Hogy a miseoltár miasztalunk lehessen,

Misemondó ruha miabruszunk lehessen,

A szent kehely mipoharunk lehessen,

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem.”

Egyszerre két igen határozott kérdéskör lett itt, félreérthetetlenül leszögezve.

Először is, hiába van felszámolva a mellérendelés, az egyenlőség társadalmunkban, hiába van egyházi szervezet az emberek és Isten közé emelve törvénytelenül. Az a régi, „égre rótt örök törvény”, a Csillagos Ég, a családot tette Istenképmássá, és továbbra is érvényben van. Az Istentisztelet helye továbbra is a család szent szerkezete, az otthon. Ez a szent szerkezet, „Miképpen a Mennyben, azonképpen itt a földön is.”!

Másodszor, a Szent Grál megtalálása, azaz a Lélekút, Nimród óta ugyanúgy kötelessége a mai magyar embernek, mint ahogy őseinknek is kötelessége volt.

Amíg a Grál misztériuma Europában az irodalomban jelenik meg, ugyanúgy mint Szent Hubertusz és Irgalmas Szent Julián legendája is, addig ezek nálunk a népi kultúrában maradtak meg. Ez azt jelenti, hogy nekünk a széles társadalomban sajátunk ez a hagyomány, míg Europában, irodalmi átvétel, és csak vékony társadalmi szegmensben jelenik meg. Ebből az következik, hogy mi tanítottuk nekik, mi térítettük kereszténységre őket, mégpedig szittya kereszténységre, nem pedig fordítva történt, mint ahogy ma nekünk tanítják!

Rótt örök égi törvény, amit már nem rejtek, kimondom határozottan!

De a magyar hagyomány még ennél is dúsabb. Idézem Boczán Béla hangszerkészítő dolgozatának részletét:

Láthatjuk, hogy Jézus a húsvéti bárány elfogyasztása közben áldozatot mutatott be, és jövendölt, akárcsak a sumér főpap. De lássuk, hogyan különül el a régi és az új vallás a regös énekben. „Azt is megengedte nekünk az Úristen (ti. az „új” (!) Isten) hogy a miseoltár, miasztalunk lehessen”. Az asztal nem más, mint az ételáldozat „modern” oltára. A „miasztalunk” tehát a régi szokás szerinti ételáldozatot jelenti. A „hunok vallásukat illetőleg kifejezetten a legszorosabb kapcsolatban látszanak lenni a régi irániak vallásával… mindkettő, és pedig az iráni tusa és a hun vaesaka ugyanazzal a ceremóniával áldoznak Ardvisura Anahytának. Mindkettő száz paripát, ezer ökröt, és tízezer juhot áldozott.” (Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus 18. odal)

„Misemondó ruha, miabruszunk lehessen” „A hagyományos paraszti életben karácsony vigiliáján szigorú rend szerint történtek a cselekmények. A karácsonyi asztalra vagy alá helyezett tárgyak különös mágikus hatalommal bírtak. A karácsonyi abrosznak kiváltképp nagy jelentőséget tulajdonítottak. Később vető- vagy sütőabroszként alkalmazták… (Boross Marietta-Karácsony Zoltán-Tátrai Zsuzsanna: Magyar népi kultúra 217-218. oldal)

A miseruha „mi” hagyományaink szerinti alkalmazása búzavető vagy kenyérsütő abroszként egyértelmű utalás a kereszténység „Krisztus teste (corpus christi)” előtti „életkenyere” felfogásnak.

„A szent kehely, mi poharunk lehessen” e mondat a magyarok ősi szokására a vérszerződés „poharára” utal. „Csodafiú szarvasnak ezer ága-boga ezer misegyertya, gyújtatlan gyúladjék, oltatlan aludjék.”

Hozzáteszem, a vérszerződésben erőlködés nélkül felismerhető a Szentáldozás! Történészeinknek az átnevzéssel, sikerült a keresztény liturgiából „pogány ritust” csinálni.

Bőven adódik tehát áthallás, a kenyérsütés magyar misztériuma irányába is. A Boczán tanulmány a „rőt ökörben” áthallást talál a régi keleti bikakultuszok, és bikaforma hárfák irányába, de a néprajzban ez természetes, sőt elvárható, hogy egyszerre, egy időben, több élő analógia is adódjon.

„Amott keletkezik az égen egy pázsit,

Abba legelészik csodafiú szarvas,

Csodafiú szarvasnak ezer ága-boga ezer misegyertya,

gyújtatlan gyúladjék, oltatlan aludjék,

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem.”

„Amott keletkezik az égen egy pázsit”, de tudjuk, hogy az ég látványa állandó, nem múlik el róla semmi, és nem is keletkezik rajta. Ha most mégis keletkezik ott egy pázsit, amolyan rét, akkor az lehet rótt. Az ég változatlan, mindig ugyanúgy változó, kinyilatkoztatott egyetemes jelzőrendszeréről van szó, ahol a csodafiú szarvas legelészik, mint Lehel Kürtjén, ezer ága-boga, ezer mi se (nem) gyertya, és gyújtatlan gyúlad, ótatlan alszik, merthogy beszélő csillagok. Ez bizony a Szarvas csillagkép, aminek agancsa a Tejút, azaz Napút, emberben Lélekút.

A Lélekút utolsó állomása a Beavatás. Beavatás a Mennyei Misztériumokba! A beavatott ez után, már a Jóistentől kapott feladatokat végzi, és megkapja hozzá az Isteni képességeket.

A közhiedelemmel ellentétben ezt nem emberek végezték régen sem, ma sem! A Beavatást Jézus végzi, Nagyboldogasszony megbízásából. Világosan leolvasható a Szelestei-gyüjtemény pipaszáráról. Alább adom. De előbb kimondom, hogy Nagyboldogasszony a legtisztább, szűzi, női, Isteni teremtőerő.

A Nag Hammadi kopt „Titkok könyve” így mondja: „Ő a láthatatlan, szűzi, tökéletes Lélek. Ő mindeneknek az Anyja lett, mert Ő mindenekelőtt létezett.” Tehát benne ébredt meg a teremtés gondolata, a Teremtő Ige.

„Jézus így mondja: az én anyám – a Lélek.”

Fülöp apokrif Evangéliuma szerint: „A Lélek – Anya és Szűz, párja az égi Atyának.” „A Mindenek Atyja egyesült a Szűzzel, aki lejött. Ez a Szentlélek, amelyik a Világra leszállt. Jézus ettől a Szentlélektől született.” (62-66)

Itt következzen a Szelestei-gyüjtemény pipaszára:

Szelestei-gyüjtemény pipaszára

Világosan leolvasható, hogy az emberi lélek van jelen, az avató fején a kupa jelzi, hogy nála nagyobb megbízásából, anyja megbízásából avat, és az avatás következménye test, mely a Menny felé gravitál.

Kimondhatjuk, hogy az avatáskor, a Szentlélektől született újjá.

A Szentlélektől újjászületést ismerjük János Evangéliumából. (Ján.III.1-23.)

Rótt, örök, égi, régi törvény, nem szabad hagyni, hogy elvitassák, hát regélem és rejtem az avatatlan elől. Ez a Nyilas kereszténysége, a szittya kereszténység legfontosabb momentuma, a Lélekút, és beteljesedése a Szentlélektől újra születés.

Ezt nem érti a farizeus Nikodemus, amikor Jézus neki magyarázza. (Ján.III.1-23.) Értetlenségének igen prózai oka van. A zsidó néplélek a helyzetkihasználásra, a felelősség elkerülésére, a törvény kijátszására, a megszerzésre épít. Ebben az esetben, nála a cél szentesíti az eszközt. Figyeld meg Ádámot, akit számonkér az Úristen az almáért. Azonnal hárít! Nem én, Éva! De éva is hárít! Nem én, a Kígyó!

Nos, ez a kígyót érintő megjegyzés Isten káromlás a szittya népeknél! A Kígyó a legnagyobb tisztaság jelölője, a Nagy Szűz Istenanyáé, akit a kereszténység ma Szentléleknek nevez! A kígyó azért alkalmas jelkép, mert sárban csúszkálva is tiszta marad! Mint mindnyájan, lélekútat járók, ebben a szutykos világban!

Ez a zsidó-kereszténység nagy belső képtelensége, káromlása. Összeomlásának oka. Teológus kellene ide, de csak dogmatikus adódik. Márpedig a jelképek jelentése és működése nem dogmatikai kérdés!

A Lélekút ismeretlen a zsidók számára, ilyet zsidó sohasem jár, mert ez odaadásról, áldozat hozatalról szól. Az odaadásról, végső soron önmagunk odaadásáról. A zsidó néplélek pedig csak a megszerzésre, és mások életének „feláldozására” hajlandó.

„Adjon az Úristen ennek a gazdának

Négy szép ökröt, két szép bérest

A nagyobbik béresnek arany ostornyelet

A kisebbik béresnek arany ekeszarvat

Rőt ökör, régi törvény, haj regö rejtem.”

Adjon bizony, hogy a föld megművelhető, a fuvar elvégezhető, a kötelesség lerakható legyen. Az a két „béres” pedig, két aranyos gyerek, egyik legeltessen, fuvarozzon, a másik a földdel foglalkozzon, és mindene meglegyen, ami az élethez kell, lehetőleg némi fölösleggel, hogy biztonság legyen. Valóban égre rótt, örök törvény ez, amit rejtek, regélek, ez szerint élek. Akinek van szeme a látásra lássa, akinek van füle a hallásra, hallja, és élje ezt az égből valót, a belénk valót.

Megfigyelted? A fennmaradt szöveg mára csaknem halandzsa! Mégis, épít bennünket, ezer esztendő múltán is.

Reklámok

One response to “KI SZÜLETIK REGŐS ÉNEKBEN?

  1. Bizony, mi István előtt is keresztények voltunk! Szkíta/szittya keresztények! Sőt, akkor voltunk csak igazán keresztények! Ez a mai minden, csak nem kereszténység valójában!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s