SZENT GAZDASÁG

A Szakrális Gazdálkodás helyreállítása.

Prehisztorikus földépítmények felderítése és azonosítása.

Bevezetés:

A mai vízépítési és vízgazdálkodási gyakorlat, az erőre épít. Ha sok a víz elvezeti, ha kevés odavezeti, ha árad, gát közé szorítja, ha kevés, odaszivattyúzza. Mindezek a műveletek, igen nagy anyagi ráfordítással, és tetemes élőmunkával járnak. Ugyanakkor, a rendszer nem biztonságos, mert száz éves maximumokra tervezett, és extrém vízhozamok esetén kiszámíthatatlan, a víz kitör, veszélyeztetve az ott élőket, és a vagyontárgyakat. A jelenleg üzemeltetett rendszer nem biztonságos, és igen drága.

Ezzel a problémakezeléssel, a Kárpát medence egészét szemlélve, több vizet vezetünk el, mint amennyit az időjárás és a folyók pótolnak. Ez országunk természetellenes kiszárítását eredményezi.

A Magyar Alföldön, a talajvizek szintje mára, több mint 6 m-t csökkent a 100 év előttihez képest, és előrehaladott a sivatagosodás. Ugyanakkor, történik egy globális klímaváltozás, ami melegedés, így ugyancsak a kiszáradás irányába mutat. A vízépítő szemlélet nem képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, nem erre az élethelyzetre felkészült, és szemlátomást tehetetlen. Továbbra is, csak szárítgat.

Tapasztalatok szemlátomást képződnek, de nem történnek meg a logikus válaszcselekvések. Tekintettel arra, hogy ez más vonatkozásokban is rendre így történik, kimondható, hogy mára elfelejtettünk tapasztalni, a látottakból saját ésszel és jogon véleményt formálni!

A változó körülmények a vízgazdálkodóktól megkövetelik a szemléletváltást, Isten megtalálását, és a hatékony módszerek megkeresését. A jelenlegi romlási folyamat megfordítása a cél, és a terület optimális vízellátásának helyreállítása.

Ne legyenek illúzióink! Ma Magyarországon ez élet-halál kérdése.

Az 1950-es évektől kezdve, Andrásfalvy Bertalan, később Molnár Géza, majd Tóth József kutatásai, a magyar hagyományban, egy ökológiailag hibátlan vízgazdálkodási, gazdálkodási módot találtak, ami a mai problémákra is megoldást ad. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre álló vizeket, a tájon tartja mindaddig, ameddig ez egyáltalán lehetséges, így biztosítva a mindenkori környezeti paraméterek engedte, legnagyobb víz jelenlétet, gyakorlatilag minimális ráfordítással.

Az egyszeri ráfordítás nem haladja meg a jelenlegi, rendszeres fenntartási és védekezési költségeket, ugyanakkor a működtetés költsége, töredéke a mainak.

Az ajánlott rendszer jelenleg nem ismert! Leírása kizárólag, a fent jelzett személyek dolgozataiban található! Ez a rendszer, egy rendkívül párás környezetet biztosít, ami az éjszakai harmattal öntözi a növények tövét, és biztosítja a tenyészidő szükséges szakaszában, a megfelelő vízellátást. Ezen felül, hal, nád és vadgazdálkodással, másodlagos haszonvételt tesz lehetővé. Harmadlagos haszonvételként az élő növényi tömeget emeli a többszörösére, számtalan házi- és vadállat dús életterét biztosítva.

Gyakorlatilag, egy hajdan kiépített, nagyrészt ma is meglévő rendszer alkotóelemeit kell helyreállítanunk, használatba vennünk, és szakszerűen üzemeltetnünk.

Ennek következtében, a környék előnyös élőhelye lesz minden megtelepült növénynek, állatnak, embernek. A vad gyümölcsfákat nemessel leoltva, a haszonvételnek egy ma még szokatlan módjához jutunk, ami legalább olyan hatékony, mint a mai, vegyszerrel, műtrágyával, és nagy energia befektetéssel üzemeltetett gazdaság, csak töredék élőmunka és költségráfordítással. A talaj termőereje megmarad. A termékek választéka megnő, és természetesen átsúlyozódik, amivel számolni kell. Ez azonban megéri a fáradtságot, mert lényegesen kisebb ráfordítást igényel. Ugyanakkor az ökoszisztéma helyreáll, stabilizálódik, a maga természetességében működik, ami javítja az általános létfeltételeket.

A rendszer egyik fő célja, önmaga tökéletesítése. Molnár Géza szerint: „Ha az emberi tudatnak van szerepe az evolúcióban, akkor az, hogy az evolúció esetlegességeit kiküszöböli.” Pontosan ezt kell elérnünk!

Átalakul a településszerkezet is. A városok leépülnek. A falvak mérete csökken, a száma nő. Minden település körül akkora termőterület szükséges, amennyi bőven eltartja az ott élőket. Törekedni kell az önellátásra!

A szántóföldi művelés túlsúlyát csökkenteni kell, az állattenyésztését növelni kell. Előnyben kell részesíteni archaikus módszereket, amik talajkímélők, biztosítják a regenerációt, és kevés ráfordítást igényelnek.

Mindezekkel egy időben, alternatív energiatermelési módokat kell találni, és törekedni kell az „alacsonyabb technológiai szint-nagyobb élőmunka” megoldások alkalmazására. Ezeknek a kisméretű termelő egységeknek az összehangolására, hatékony szervezetet kell üzemeltetni, magas színvonalon.

A fentiek véghezvitelét egy közeledő veszély indokolja, a Föld mágneses térerejének gyors és intenzív gyengülése. E jelenség ismert, a pólusváltás, de teljesen ismeretlenek a lefolyás részletei. Ami most tudható, hogy a napszél csillapítatlanul éri el a Földet. Ennek időbeni lefolyását a hozzáértők úgy képzelik, hogy néhány év alatt lezajlik. A felszíni növényzet nagy része ez alatt kipusztul, a levegő oxigéntartalma jelentősen csökken, szonmonoxid és széndioxid tartalma megnő. Napközben a földfelszínen nem lehet tartózkodni. Föld alá kényszerülünk, pincékbe, barlangokba. A Föld lakosságának túlnyomó többsége kipusztul a változó fizikai hatásoktól és járványoktól. A szolgáltatások megszűnnek, a villanytól a vízig, gázik, de a kereskedelem ma ismert formái is. Többszáz évet zökkenünk vissza időben.

Ennek lehet elébe menni a fentiekkel úgy, hogy ha nem jön apokalipszis, akkor is nyerünk rajta, és kiszolgáltatottságunk lecsökken. Ha helyreállítjuk a párszáz éve még működött földműveket, életet nyerhetünk általa.

E helyreállítás érdekében kell felderítenünk, és fel kell mérnünk a rendelkezésre álló földműveket, hogy tervezhető legyen a kijavítás és üzembe helyezés.

Génbankokat kell létrehozni, őshonos növényekvől, ahonnan a flóra visszatelepíthető lehet.

Lényeges szempont, hogy a természeteshez legközelebbi állapotokat állítsuk helyre, ne fokozzuk a termelékenységet mesterségesen, igyekezzünk a természeti folyamatokból úgy megélni, hogy azokat nem deformáljuk rendszeridegen módszerekkel, és csak a szükségletünket vegyük ki a javakból.

E dolgozat keretében egy széles feladatcsokor egy szeletét, a dombvidéki földépítmények és tavak helyreállítását tárgyalom. A rendszer többi elemét, pl. a folyómellékekét, az árterekét, a hegyi erdők legelővé alakítását, más dolgozatok tartalmazzák.

Az alábbi földműveket keressük.

(dombvidékeken, és a középhegységek előhegyein)

– Laposra faragott dombtetők, teraszok és peremek.

– A dombtetőkre, teraszokra vezető, jellegzetes feljárók.

– Kézre álló patakok és vízfolyások

– Benőtt tavakat.

– Hajdani gátakat.

– Völgyekbe épített településrészeket.

– Téli állatszállásokat.

– Pincék és alagutak emlékét, helyét

– Honvédelmi földépítményeket

– Radiesztéziai állapotokat.

– Általános gazdasági adatokat

– Egy település egy nagycsalád lehetőségét.

Az alábbi adatokat kell megállapítani:

1) Laposra faragott dombtetők, teraszok.

– Peremek állapota

– A művelhető terület nagysága

– Hány aranykoronás a föld

– Merre nyílnak pincék, barlangok

– Botanikai jellemzők

– Milyen gyümölcsfák vannak, és hány, és mennyire van még lehetőség

– Van-e védett hely domboldalon vagy tetőn, ahová falu telepíthető

– Milyen és mennyi erdőt kell telepíteni a domboldalakba, peremekre

– Hol lehet legelőt és kaszálót kialakítani

2.) A dombtetőkre, teraszokra vezető, jellegzetes feljárók.

– A védett feljárók fajtája és állapota.

– Milyen típusú a feljáró

– Mennyire ép a víz elvezetés

– Mekkora munka a helyreállítás.

3.) Jelenleg üzemelő patakok, tavak és vízfolyások.

– Éves vízhozam görbe

– Mennyi az éves vízhozam

– Mekkorák az éves csúcsok és minimumok

– Adódik-e lehetőség energiatermelésre

4.) Benőtt tavak helyreállítása.

– Tavak felderítése

– Mekkora a területük, számuk

– Mennyi földet kell kitermelni a helyreállításhoz

– Hol elhelyezhető ez a föld, és hogyan szállítható

– Milyen utak kerülnek víz alá, hogyan helyettesíthetők.

– Hogyan lehet biztosítani, extrém vízhozamok biztonságos felvételét, elvezetését

– Hogyan lehet biztosítani, egy rendszerben működő tósorok biztonságos üzemeltetését

5.) Hajdani gátak helyreállítása.

– Mik a méretek

– Milyen az állapot

– Mekkora földmunka a megerősítésük

– Milyen műtárgyak szükségesek az extrém vízhozamokhoz.

6.) Völgyekbe épített településrészek.

– Milyen épületeket kell áttelepíteni, és hányat

– Hova lehet telepíteni

– A bontási anyagokat hogy lehet hasznosítani

7.) Úthálózat átépítése

– Régi utak elbontása

– Tóparti utak kialakítása

– Vasútvonalat hol lehet kiváltani

8.) Téli állatszállások.

– Milyen állapotban vannak

– Hol adódik kaszáló

– Hol adódik legelő, és fás legelő lehetősége

– helyreállítható-e a mellette lévő tó

– terelési útvonalak felderítése, kiigazítása

9. Radiesztéziai felmérések

– Szent György vonalak felmérése

– Szakrális Szent györgy vonalak megjelölése

– Csillagösvények felderítése

– Gyógyító helyek felmérése

– Szakrális helyek felmérése

– A dokumentáció titkosan kezelendő

10.) Gazdasági adatok képzése

– Hány családot érint az átalakítás

– Milyen üzembe tartási feladatok adódnak, létszámigény

– Mekkora a termőterület

– Mit lehet termelni

– Mit lehet tenyészteni

– Mit kell megtervezni

– Mit kell legyártani

– Milyen átképzések szükségesek

– Milyen iskolát kell létrehozni.

11.) Oktatási vonzatok

– Milyen tartalmakat kell oktatni

– Milyen szinteken kell oktatni

– Szakiskolát és tananyagot kell összeállítani.

12.) Honvédelmi vonzatok

– Vizsgálni kell a földművek és tavak honvédelmi funkcióit

– Nagyobb területen az összefüggéseket

– Honvédelmi kiegészítéseket

A tervezésnél a további szempontokat kell figyelembe venni:

1.) Tervezési feladatok.

– Országos termékigények meghatározása

– Termelési lehetőségek összesítése

– Termelés, felvásárlás feldolgozás tervezése.

– Kereskedelem tervezése

2.) Oktatási feladatok

– Oktatási vertikum megtervezése

– Szakiskolák megszervezése

– Tanárok kiképzése

– Szakemberek képzése

3.) Egy település, egy család

– Szakrális gazdaság elmélete

– Az elmélet alkalmazása, feladatjegyzékek, munkaköri leírások, hálóterv

– Alá és fölérendelések, szervezetek, döntés-előkészítő csoportok

– Munka és tanulás összeigazítása gyermekeknél, szüleiknél

– Nagycsaládi megbeszélések és más közösségi összejövetelek

– Feldolgozás

– Értékesítés

– Beszerzés

– Új feladatok és haszonvételek keresése

– Környezetjavítási tevékenységek

4.) Közigazgatás

– Szakrális közigazgatás kialakítása

– Közös munkák szervezése (út, tó, peremek feljárók)

– Helyi iparszervezés

– Terményfelvásárlás

– Termény feldolgozás

– Közös csordák, kondák, nyájak, ménesek

– Határvédelem (tóőr, mezőőr, erdőőr, csendőr szolgálatok)

– Közrendvédelem

5.) Honvédelem

– Álcázások

– Akadályok

– Árasztások

– Utak

– Szervezetek

Mit kell tennünk?

Legelőszőr gerjesztettségünket és kapkodásunkat kell csökkentenünk. Jelenleg olyan sebességgel változnak dolgaink, hogy egyénileg sem lehet követni. Ha gerjesztettségünket megszűntetjük, rohanásunk csökken, és a dolgokat átlátjuk, megérthetjük magunk körül, így közösségeink követhetnek minden esetleges változást.

Közben helyre kell állítani magyar hagyományú alkotmányunkat. Ez már bennünket véd, és nem kifosztóinkat támogatja.

Ezután a gerjesztőket és zavarkeltőket kell kiküszöbölnünk. Ezek jelenleg anarchista eszmék mentén, idegen zsoldban, egyrészt bennünket fosztogatnak, másrészt kiszolgáltatnak idegen fosztogatóknak. Fel kell számolnunk szervezeteiket.

No, ez után kell megtanítani közösségeinket a felderített, működőképes életformára, és felmérnünk a földműveket, megtervezni gazdaságunkat és infrastruktúráját, majd kivitelezni.

Az állapotok helyreállítása alatt, gondolkodásunkat és kapkodásunkat emberi sebességűre kell csökkenteni. Ehhez, már lehetséges alkalmazkodni.

Ne igyekezzünk olyan gyorsan a sírba, ami ugye, a születésünkkor borítékolt egyetlen végcél.

Az ideális településméret 10-30 porta. Ez nagycsaládi együttműködést jelent. Ennek a megszervezése, kézbentartása egyszemélyes feladat. Ezt kell elérni.

Összekapcsolni, ezeket a településeket kell közigazgatással, ami nem csak hatalmat gyakorol, nem csak törvényeket kér számon, hanem főleg, az életfenntartó tevékenységet szervezi, a közös munkákat, az oktatást, az Istentiszteletet és ünnepeit, a termény-felvásárlást, a termény-értékesítést, beszedi az adót, tartalékokat képez, és rendezi a vitás kérdéseket, stb. Gondoskodik.

A települések körül annyi termőföldet kell biztosítani, amennyit eltartja a közösséget, és tartalékot is termel. Bőven maradjon tartalékra is, a legelőkre és pihentetésre is föld, és természetesen visszaerdősítésre is.

A településnek közösségi területei is legyenek, szántók, legelők, erdős legelők, erdők, tavak, malmok, erőművek.

Minden településen legyen lakatos-kovács, bognár, asztalos, ács. A mezőgazdasági és földépítő gépek, turbinák, vízkerekek, szélkerekek, mezőgépek gyártását, javítását, a közigazgatási központokban, üzemekben végzik.

Az energiafogyasztást csökkenteni kell, az energiaellátást vízkerekekkel, szélkerekekkel, decentralizálva kell megoldani. Ugyanígy a vízszivattyúzást is, helyben.

Termeszteni olyan gabonát és takarmányt kell, amiből visszafogható a vetőmag, és fajtája legjobb minőségét hozza. Hagyományos, régi magyar fajtákat. Nem a termésátlag nagysága a fő jellemző, hanem a beltartalom.

Hibridek, génmanipuláltak nem kellenek, tiltsa törvény. Ugyanígy az idegen, tájidegen fajok betelepítését is. Ugyanígy a durva vegyszerek használatát is, a növényvédelemben.

A biológiai védekezést kell előnybe részesíteni.

A helyi gyümölcsaszalást vissza kell hozni a gyakorlatba. Ugyanígy a helyi bor, pálinka és sörkészítést is.

Egyáltalán minden régi technológiáról, és berendezéseiről, több műszaki szinten, „típusterveket” kell készíteni, tervezésüket iskolákban tanítani kell.

Vissza kell állítani a lovas, ökrös terményszállítást, és személyi közlekedést is.

Idegen sajtó sem kell. Aki igényli, menjen az idegenbe.

A szakkönyv legyen dotált. A magyar keresztény irodalom ugyanúgy.

Az idegen anarchista irodalmat ne tűrjük! Szankcionáljuk.

Nemzetgazdaság legyen. Saját pénzkibocsátás, saját nemzetgazdaság.

A magyar ember, úgy mint régen, felemelkedését, a lelki, szellemi szférában keresse. Ott van felemelkedés, a Jóisten irányában.

Anyagi felemelkedést ne keressen, mert ilyen nincs! Gyarapodás van, ami bizonyos határig jó, míg a közösség, az ország gyarapodása. De túlhajtva az egyénit, kártékony, mint a mai értékrend. Parttalan önzést eredményez, mint a mai berendezkedés, és ez életveszélyes.

A fentieken kívül, természetesen számtalan egyéb, kisebb-nagyobb feladatot meg kell oldanunk, a gyógynövény begyűjtéstől a gyümölcstermelésig, a nagyteljesítményű, folyamatos üzemű földkitermelő és tókotró gépek tervezésétől a legyártásáig, és a földelszállítás megoldásáig. Mindezeket azonban csak a felmérések elvégzése után lehet tervezni és kivitelezni.

Felmérési dokumentáció összeállítása.

A felderítés a gyalogos, dzsippes bejárással lehetséges. A felméréseket GPS-el lehet elvégezni. A mérési adatok, és egyéb mennyiség jellegű adatok, táblázatokban rögzíthetők. Összeállítható témánként foto dokumentáció. A felmérések tízezres topográfiai térképen rögzíthetők. A munkát, földmérő mérnökök végezhetik. A műtárgyak tervezése kultúrmérnöki feladat.

A jelenlegi szokásoktól és módszerektől, a hosszabb élettartam, a nagyobb szilárdság és a természetes anyagok irányába szükséges eltérni.

Érdemes számba venni, e munkák munkaerő igényét.

Nemzetgazdaság esetén a finanszírozás nem okoz gondot. Az országnak élnie kell, az átalakítások alatt is.

Mindezeket szükséges tájegységenként, esetleg járásonként vagy megyénként összesíteni.

Záró gondolatok

Saját szellemiségünk újra önzésmentesre alakítása a fő feladat. Hosszú távon ez a kívánatos.

Nálunk a biológiai létezés keretét, egy önzetlen, világunkra irányuló, a tájra, földre, flórára, faunára és egymásra kiterjedő szeretet, az ebből fakadó tett, a teremtő tevékenység képezi, amit Istenkirályságunk foglal magába. Segít, tanít és véd. Ezt kell újra felépítenünk.

Az első időkben egy befelé fordulás a kívánatos, amíg Isten segítségével, újra építjük helyes szemléletünket, gondolkodásunkat, és az ország, a saját, magyar lábára áll. Ennek segítését minden magyar állampolgártól elvárjuk. Nem állhatunk amerikai, orosz, zsidó, vagy belga lábra, Magyarországon csak magyar lábra állhatunk, csak magyar hagyományra építhetünk. Annál is inkább, mert ez maradt fenn legtovább, a legtisztábban. Ez a realitás, és ez kívánatos.

Ha mindez megtörtént, rendszerünk működik és szilárd, utána, kívánatos a nyitás a szellemi export irányába.

Kérem a fentieket beépíteni egy országos, minden szakterületre kiterjedő koncepcióba! Kimunkálásában továbbra is, szívesen részt veszek.

Bonyhád, 2008. december 18.

Tóth József
ny. oktató.

4 responses to “SZENT GAZDASÁG

  1. Ezt az embert pajzsra kell emelni!

  2. Ez az első normális Élettervezet, amit az utóbbi időben olvastam.

  3. Csodálatos, letisztult gondolkodás és főleg tudás, ezt kell tanítani és terjeszteni. Fontos a fennmaradásunkért.

  4. Igen ez a járható út,nehéz lesz olyan nagy a kártétel,a tolvajnemzetek szövetségétől megszabadulni sem egyszerű,már rég tudják csak itt élhetők túl a jegesedések.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s